DICTAMEN CIVILIS
időszakosan megjelenő online tudományos folyóirat
Impresszum:
Szerkesztő, üzemeltető: Dr. Richter Viktória
Kiadó: Dictamen Civilis Folyóirat
Elérhetősége: dictamencivilis@gmail.com
HU ISSN: 3003-969X
* * * * *
2020/1.
Jenei Ágoston
A filozófiai gondolkodás jelentősége és fenomenológiája
A filozófia a mindennapok világából, tapasztalataiból indul ki, melyben eligazodunk, vagy azt hisszük, hogy eligazodunk mi a jó, a szépség, van-e igazság, mi a világ kezdete köznapi szinten, tudományok segítségével válaszolunk a filozófia kezdete a csodálkozás (hold-nap, mindenség keletkezése, csillagok útja), tudatlanságból való kilábalás ie. 6. század: gazdasági fejlődés, városállamok létrejötte alapozta meg, kapcsolat más kultúrákkal (pl. egyiptom – papír készítés, geometria), a királyságot az arisztokraták uralma váltotta fel; a gazdasági fejlődés a politikai helyzetet megingatta, az arisztokráciát felváltotta a demokrácia, az oligarchia, a türannisz. Mindezek hatással voltak a korabeli szemléletre. A filozófusok többsége politikailag elkötelezett volt, igyekeztek hatást gyakorolni a társadalmi változásokra. A túlnépesedés miatt kivándoroltak, gyarmatosítottak, a kézművesipar és a kereskedelem fejlett volt. Nagyon találékonyak lés vállalkozó kedvűek voltak a görögök. A kézművesség és a kereskedelem kedvező talajt teremtett ahhoz, hogy a mesterségbeli tudás egyre magasabb szintre emelkedjen és kialakuljanak a tudományos megismerés módszerei és hagyományai. (hajózás – matematika, csillagászat, földrajz, mechanika)
A korai görög gondolkodás kezdeteit a mítikus gondolkodás átváltása a racionalitásba jelzi.
valóság egésze. A görög gondolkodás első szakaszát a racionalitás erőteljes igénye jellemzi. Az emberi ész e magabiztosságának megnyilvánulása az a törekvés, hogy a valóságot saját erejére támaszkodva próbálja magyarázni, vagy csak elhanyagolható szerepet tulajdonítson az istenek közreműködésének. Thalész sem az istenekre hivatkozott a Nílus áradásának magyarázatakor, hanem csak a periodikusan fellépő passzát-szelek hatására. Feltételezte, hogy az északról délre fúvó szelek akadályozzák a folyam normális folyását és ez okozza az áradást. Noha Thalész tévedett, mégis olyan magyarázatot adott, mely mentes volt mindenfajta mítikus elemtől. Pithagorász és követői a zenei hangokat számviszonyokkal jellemezték. Valójában a filozófia és a korabeli tudományos magyarázata nem különül el élesen egymástól, miként a filozófia sem válik el a szaktudományos igényű megismerés kezdeteitől. Mindkettő valami állandót keres a változóban és azt mint a változó létalapját (szubsztrátumát) fogja fel. A maradandó segítségével magyarázza a változót. Az a magyarázó elv a racionális és ezen belül a tudományos gondolkodásra mindmáig jellemző.
Ezekben az időkben a mítoszok még a mindennapi életet és gondolkodást áthatották és alakították. Ezért ezeknek a magyarázatoknak a mítoszok helyére kellett lépniük. Ez a törekvés csak úgy sikerülhetett, hogyha az általa nyújtott valóságmagyarázat elfogadhatóságában felülmúlta a mítoszokat. Miként a mítoszok a láthatót a láthatatlannal, ugyanígy a filozófia is a tapasztalatilag felfoghatót pusztán az ész számára elérhetővel magyarázza. (Anaximandrosz apeironja, Anaxagorász nousza) A mítoszok filozófiára gyakorolt hatásának másik jele, hogy a filozófia is a valóság egészéről igyekszik képet és magyarázatot alkotni. Egyes mítoszok esetleg a filozófiai magyarázatok fantasztikus előképeiként is felfoghatók. Sőt néha a filozófusok is alkottak mítikus magyarázatokat (Empedoklész, Platón). A korai természet filozófiai spekulációk, mint az istenek eredetének és a világ keletkezésének mítosza Hésziodosznál sok hasonlóságot mutat az olyan filozófiai kozmogóniákkal, amelyek a világfolyamat eredetét a kháoszban (rendezetlenségben) jelölik meg és a kozmoszt mint rendezett világegyetemet igyekeznek értelmezni, amely nem az istenek, hanem a lét egészét átható rendező elv működésének eredményeként jött létre.
A lélek mint eleven életerő, nemcsak az ember jellemzője, hanem az állaté és a növényé is, sőt egyes titokzatos természeti jelenségek, mint a mágnesség oka is. Ez az aktív lételem, mely minden mozgás és elevenség forrása (Empedoklész – szeretet gyűlölet).
Pődör Lea
Az 1745-ben épült felsőörsi műemlékorgonán készült új hanglemezfelvétel
A Felsőörsi Árpád-kori Prépostsági Templom 1745-ben épült, 5 regiszteres 211 sípból álló műemlékorgonája építéstörténeti szempontból ma Magyarország harmadik legrégebbi orgonája. A soproni Szent György templom 1633-ban és a győri püspökvár Dóczy-kápolnájában álló 1730 előtt készült orgonáját követően, a hazai orgonaállomány időben következő hangszerét Padányi Bíró Márton felsőörsi prépost, későbbi veszprémi püspök megrendelésére készítették feltehetően kőszegi vagy soproni orgonaépítő mesterek. Az orgona szerkezeti különlegessége, hogy tört mélyoktávval készült, ami azt jelenti, hogy az alsó oktávban a kor hangolásának és zeneirodalmának megfelelően Cisz és Disz billentyű nélkül építették és a normál billentyűsornak megfelelő Fisz és Gisz billentyűt kettéosztva („törve”) két terckapcsolatban álló hang (D-Fisz és E-Gisz) megszólaltatását kötötték hozzá, önálló mechanikus kapcsolattal vezérelve. Magyarországon ma ez az egyetlen működőképes és eredetileg is így épült hangszer (a másik létező, szerkezetileg restaurálásra alkalmas ilyen traktúrájú orgona a győri püspökség Dóczy-kápolnájában található szobaorgona), ezért a megszólaltatása rendkívüli figyelmet és komoly szaktudást igényel. A felsőörsi műemlékorgonán 1970-ben Lehotka Gábor készített utoljára hangfelvételt (Hungaroton), erre az alkalomra készült el az elektromos légfúvó berendezés és motor, de lábbal mozgatható merítő fúvó szerkezettel is megoldható az 1961-ben rekonstruált hangszer szélellátása.
A felsőörsi Római Katolikus Plébánia megrendelésére, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének kiadásában, Maróti Gábor tanszékvezető tanár, A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Győri Egyházmegye zeneigazgatójának előadásában 2018. júliusában újabb hanglemezfelvétel készült, amelyen az orgona építéstörténetének zeneirodalmi párhuzamaiként késő reneszánsz és barokk szerzők orgonaművei szólalnak meg. A műemlékorgonát a lemezfelvételre Albert Miklós aranykoszorús orgonaépítő mester felújította, intonálta és hangolta. A hangfelvételt Benedek András, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének oktatója, a Budapest-Kőbányai Szent László Főplébániatemplom kántora készítette.
Kollár Réka
A szaktudományok és a filozófiák kapcsolatai
A filozófia elemzi a bölcsnek tulajdonított tudás tárgyát és módszert. A filozófia a létező létére, tehát a legáltalánosabb valósága figyel. A filozófián alapszik az összes, a létezőt bizonyos kiválasztott részletszempontból kutató szaktudomány. Egyetlen szaktudomány sem tudja a maga módszerével meghatározni saját alapfogalmait. A szaktudományoknak az a céljuk és feladatuk, hogy meghatározzák az általuk vizsgált létezők nemi és faji tulajdonságait és így megismerjék mibenlétüket vagy lényegüket. A bölcselet magáért a tudásért törekszik a tudásra: amit ő keres, az a tiszta, érdektől mentes tudás.
Ókor: a valóság megismerésének alapja a lét mint alap.
Középkor: Isten és az ember a keresztény filozófia központi témája; a filozófia a teológia szolgája, az észre, a szellem természetes világosságára építkező tudásként megvonja önnön korlátait, és önkorlátozásával a hithez és a természetfeletti világossághoz vezessen el. A filozófia isten szeretet és isten megismerés
Újkor: az ember és az értelem a vizsgálódás középpontja, az ember gondolkodása miatt lesz a mérték, öntudattal bíró lény, személy
A filozófia a kezdetektől kapcsolatban van a későbbi szaktudományokkal (csillagászat, kozmológia, matematika, geometria, logika, retorika), ezeket ötvözte először a filozófia, majd fokozatosan kiváltak, de az összefonódás megmaradt (egymásra építkezés)
"Van egy tudomány, amely a létezőt mint létezőt vizsgálja, és vele mindazt, ami a létezőt önmagában és önmagáért megilleti..."
Mi a tudomány? Tudományokkal nem magyarázhatjuk (önmagával nem magyarázható)
Mi a matematika? Matematikával nem magyarázhatjuk
A filozófia különböző ágai alakultak ki, differenciálódott
filozófiatörténet; esztétika, etika, szociológia a kezdetek óta szoros kapcsolatban áll a filozófia és a teológia (Mágia, vallás, művészet, filozófia mítosz - filozófia kapcsolata: magyarázatot akar adni a világ keletkezésére demitologikus -> racionális: ésszerű magyarázatok ez a filozófia bölcsője
A korai görög gondolkodás kezdeteit a mítikus gondolkodás átváltása a racionalitásba jelzi.
valóság egésze csodálkozás és kételkedés döbbenti rá az embert: tudásunk kevés, újra való törekvés, új gondolatokra, ismeretekre van szükség a kételkedés több irányba fejlődött: - a középkorban Istenhez vezet ( Augustinus) - újkor, Descartes új módszerek, ismeret bővítés, tapasztalás.
Gáspár Emil
A milétoszi iskola rövid bemutatása
„Fűzikusok”: a természet (physic) vizsgálatával foglalkoztak, az őselv (arkhé) anyagi természetű gondolkodásuk középpontjában a természet áll.
Thalész (ie. 624-546) kapcsolatban állt egyiptomi gondolkodókkal - geometriai ismeretét innen szerezte materialista gondolkodók: ősi anyagot, kiinduló pontot, ősi elvet kerestek arché, arké: őselv, anyag, princípium. Thalész: mindennek az alapja a víz (tengeri kereskedelem, élővilág) fontos természetfigyelés: szelek járása, ár-apály, megjósolt egy napfogyatkozást 585. május; piramis magasságát megmérte az árnyékból, borostyán mágnesessége (az okos könnyen meggazdagodhat, de nem ez a feladata) természettudósok hylozoizmus: mágneskő, borostyán vonz; élettelen dolgot élőre jellemző tulajdonsággal ruház fel (hüle:anyag, zoon: élőlény) ösztönös naív materializmus.
Anaximenész (ie. 585-525): a szél az arkhé, a mozgásban lévő valóság; Anaximandrosz tanítványa volt, asztronómiai problémák: tagadta a csillagok körmozgását, szerinte a Hold, a Nap és a csillagok félkör alakú pályát tesznek meg, miközben látjuk őket, majd lenyugvásuk után egy egyenes mentén a horizont alatt térnek vissza a kiindulóponthoz. A Nap sajátfényű égitest és a Hold és csillagok fényüket a Naptól nyerik. Kereste a villámlás, a hóesés, a jégeső és a szivárvány ésszerű magyarázatát. A Földet korong alakúnak vélte (mint Thálész), amely a szelek hatására lebeg.
Az arkhé (szél) ritkulással tűzzé alakul; sűrűsödéssel először felhővé, majd vízzé, földdé, kővé, stb. Az egyes anyagfajták az őselemből ugyanolyan módon, szabályszerűen jönnek létre; ezek a változások mennyiségi jellegűek, de új minőségeket eredményeznek. Megfigyelte, hogy szánkon hideg és meleg levegő is kiáramolhat. Ezért a sűrűsödés hideget hoz, a ritkulás meleget.
Anaximandrosz (ie. 611-545): apeiron: határtalan őselv, meghatározatlan anyagi szubsztrátum: ez a kiinduló pont, és ide térnek vissza a dolgok; Thálész tanítványa A természetről (Peri füzeosz), polgártársai szobrot állítottak neki; érdeklődik a csillagászat és a meteorológia felé, ő kutatja elsőként az égitestek és a Föld távolságát, a hold és a Föld egymáshoz viszonyított nagyságát., napórát készített, a Föld gömb alakú és a kozmoszban szabadon lebeg (heliocentrikus világképhez hozzájárul), első térképész.
Kozmogóniája: az apironból nem azonnal jön létre a kozmosz, hanem ciklikus fejlődésfokok sorozata eredményeként. Az élőlények is fejlődés eredményei, a tengerből származnak. A tengeri állatokból alakultak ki a szárazföldiek. A halak az ember ősei.
Arisztotelész: Metafizika: "Sem nem víz, sem nem más valami, ... amikből keletkezésük van a dolgoknak..."; térképet készített
Phitagorász (580-500), Krotonban telepedett le, politikai befolyásra tett szert, megalkotta a város alkotmányát, befolyásolta a város gazdasági, politikai, szociális viszonyait, pénzverés pitagoreusok: zárt csoport, vagyonközösségben éltek (nők is beléphettek), hagyomány ápolása és gyarapítása, D-Itáliában jelentős politikai szerepük volt; vallásos alapok, pedagógiai, orvosi tevékenység, zenei felfogás, lélek vizsgálata került középpontba (nem a természet), a lélek önálló létező, lélek megtisztulásának tana: a lélek halhatatlan, hittek a lélekvándorlásban: csak átmenetileg élünk a testben, tehát foglalkoznunk kell a testtel és a lélekkel is aszkézis: etikai elveket írtak elő, beszédtilalom, esti lelkiismeretvizsgálat szellemi tevékenység: matematika, zene, harmónia tanulmányozása.
A valóságot számviszonyokkal jellemezhető rend (harmónia) hatja át. rend, rendezettség, arány, arányosság tökéletes (háromszög 3,6,10,15, derékszög 2,6,12,20, négyzetszámok 4=1+3, 9= 1+3+5 16=1+3+5+7) és nem tökéletes számok, négyzetszámok a páratlan számok összege páratlan számok erkölcsi jó, páros szám a rossz mennyiségi számviszonyok megfigyelése
szám lehet az ős elv: a valóságra jellemző ellentétpárok: határolt – határtalan, páratlan – páros, egy – sok, jobb – bal, férfi – nő, nyugvó – mozgó, egyenes – görbe, világos – sötét, jó – rossz érzéki gyönyör ellen voltak, a rendet és az összhangot keresték. Megfigyelték, hogy földi testek mozgásuk közben zajt adnak. Ezért az égitestek mozgása is zajjal, harmonikus hangokkal jár. szférák zenéje: égitestek ütközése. A kozmosz középpontja a Föld.
Élénken érdeklődtek a politika iránt. A rendnek isteni jelleget tulajdonítottak, az általuk kialakított politikai elképzeléseket az istenség akarataként értelmezték (kényszer és gyanakvás). Rendszeres tudásra törekedtek, hatottak Platónra, Keplerre és Leibnizre Phitagorász: a2+b2=c2; háromszög belső szögeinek összege 180 fok.
Rátót Marcell
A milétoszi filozófusok bölcseleti modelljeinek összefoglalása
Xenophanész (ie.540-480): vallási alapú, görögök antropomorfizmusát (emberalakúságát) bírálta: az ember mindent saját formájára hasonlít (minden népnek más-más istene van); az istenek hűtlenek, szószegőek, tolvajlók, az istenek hatalma az emberek felett szintén emberi alárendeltségi viszonyokat tükröz; az istenség egységét hirdette, Isten változatlan, mégis képes mindent mozgatni.
Bár a panteizmus előfutára Parmenidész (ie 540-480) Xenophanész tanítványa; részt vett Elea alkotmányának kidolgozásában A természetről Dike istennővel találkozik (igazság)
Metafizika és a tudományok szembeállítása. A tapasztalati megismerés forrása az ismétlődő megfigyelés, mely vélekedésszerű ismereteket (doxa) biztosít. Az igaz ismeret utáni igényt csak a metafizika tudja kielégíteni. Az igazságba vezető utat az a közvetlen felismerés jellemzi, hogy a létező létezik és a nemlétező nem létezik; a tévedés útját pedig az a feltételezés, hogy a nemlétező is létezik.
Létező: nem keletkezett; változatlan; végtelen; múlt- és jövő nélküli, egy, folytonos Ami a létezőtől különböző, az nemlétező; ami nemlétező, az nincs; tehát a létező egy. Gömb alakú
Zenon (ie 490-430) aporiái: megoldhatatlan ellentmondások. A dialektika atyja: az indirekt igazolás egyik leghatékonyabb formája a vitatott tétel tagadásának cáfolása. Jelentős politikai szerepet játszott, Parmenidész tanítványa. Indirekt módon próbálta bizonyítani, hogy a létező egy, oszthatatlan és mozdulatlan.
A létező nem lehet sok, mert akkor a létezők együttese végtelen nagy lenne (30. Oldal E) Akhillész és teknősbéka versenye; repülő nyíl.
Herakleitosz (ie. 540-480) Arisztokrata, nem örült a demokráciának, élete végén remetéként élt a hegyekben növényeken, írásai törvények formájában maradtak fenn, töredékek (150) mély, tömör gondolatok, melyek megfejtést , magyarázatot, kibontakoztatást igényelnek elkeseredetten bírálta a korabeli társadalmi állapotokat: szamarak, boldogságot csak az élvezetekben keresnek, elítéli az önzést (Hübrisz). A bűnök forrása, hogy az emberek nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között. Ésszerű cselekvésre csak a bölcsesség teszi képessé az embert.